Németország württembergi részén, a Neckar folyó partján fekvő Heinsheimben rendezték a 35 éven felüliek világbajnokságát.
Az azerbajdzsáni EB után, ahová 159 versenyző látogatott el, várható volt, hogy nagyobb létszámban jelentkeznek a súlyemelők. De biztos nem gondolták a szervezők, és a Nemzetközi Masters Szövetség, hogy 49 ország több mint kilencszáz versenyzője fog nevezni. Libanontól Japánig, Mongóliától Ausztráliáig, Indiától az Egyesült Államokig, a világ majd minden tájáról gyűltek össze a versenyzők.
A németek otthon lévén több mint kétszázan neveztek, de az USA-ból is nyolcvan, Francia országból hatvan, tőlünk  pedig több mint harminc nevezés érkezett.
Feltűnően sokan voltak itt Japánból, az oka az lehetett, hogy 2020-ra ők jelentkeznek a VB megrendezésére.
Heinsheim 2006-ban és 2011-ben már rendezett Masters EB-t, jól gondolták, hogy a megszerzett tapasztalatok birtokában vállalhatják az ezévi VB megrendezését is.
De ilyen nagyszámú versenyzőre azért nem számítottak. A helyszínnek, egy kosárlabdapálya nagyságú nézőtér nélküli sportcsarnoknak a mérete érthetően nem változott.
A pálya végén lévő színpad volt az esemény fő helye. A zsűri, a bírók is elvettek egy keveset a nézőtérből, ahol négy sorban álltak az asztalok. A mellettük lévő székek már reggel megteltek, dél körül már állóhelyet is keresni kellett. A melegítő helyiség hét dobogóján a 48 verseny során sokszor több mint húsz versenyző osztozott. Aki a versenye előtt még edzeni akart, annak ki kellett menni a sportcsarnok oldalához felépített sátorba.
A terem kiszolgáló helyiségei most konyha és büfé lettek, ahonnan a szépszámú közönség folyamatosan vitte az asztalokhoz a kikért ételt és italt. A heinsheimi „sportasszonyok” pedig, úgy ahogy az előző két versenyeni is tették, az otthon sütött süteményeket árulták. Ha a bevételt az ottani súlyemelő szakosztály épülésére használják fel, biztos megerősödik anyagilag a helyi szakosztály.
Összefoglalva: – kicsi volt a hely egy ekkora verseny megrendezéséhez, de amikor a beszámolót írtam, már sikeresen véget ért a 48 verseny, és akik ott maradtak a végéig, készülődtek az esti záró-bankettre.
A Nemzetközi Masters Súlyemelő Szövetség elnöksége érezhette, hogy másként kell szerveznie a nagy létszám miatt, jó előre elküldték a nemzeti szövetségeknek, jelentkezzenek azok, akik vállalják a bíráskodást. Korábban ugyanis a kitett táblákhoz hívogatták az ott lévő bírókat, és kapacitálták őket, vállalják már el egy-egy versenyen a bíráskodást.
A regisztrációnál ajándékot kaptak a bejelentkezők, az érmesek az érem mellé diplomát, egy üveg helyi nevezetességű bort, a győztesek pedig hazájuk himnuszának első pár taktusát kapták ajándékul. Aki visszament a regisztrációhoz megkapta szépen kitöltött diplomáját is.
Szerdán este, szokás szerint megrendezte a vezetőség a Masters VB Kongresszusát.
A magyarok készültek, a korábban már Bill Barton elnök úrnak megküldött hivatalos magyar jelentkezést követően Nagy Detti az első nap átadta a Masters Szövetség nevében a MAFC hivatalos írásos jelentkezését a 2019-es EB rendezésére.
A kongresszus kezdése előtt szétosztottuk a testvér szakosztály elnöke, az Ózdi Fodor Emese által készített bemutatkozó-ismertető anyagokat, amit a jelenlévők mind elvittek magukkal a kongresszus végén.
Még a kongresszus előtti napokban kértük a Nemzetközi Masters Szövetség elnökségét, segítsenek, kérdezzék meg a finneket, hogy az Azerbajdzsánban megkapott 2018-as EB rendezési jogukat nem cserélnék-e el a magyarokkal. A kérés oka az, hogy 2019-ben a kanadai Montreál rendezi a VB-t aug. 22. és szept 1. között, az EB június végén lenne, közel a két időpont, megoszthatja a részvevőket.
De ebben az évben akarja Torinó is megrendezni az Masters Európai Játékokat, és Strasbourg, de lehet, hogy Párizs is jelentkezik a 2019- es Masters EB megrendezésére.
Visszatérve az ez évi VB-re, a versenyt, versenyeket megrendezték, mindent megpróbált a vezetőség, és a sok helyi segítő megtenni azért, hogy aki befejezte versenyét, elégedetten utazzon haza.
A magyar mastersek közül ezt sokan megtehették, az eredményeket közölte az MSSz honlapja, a Rudi-Seidel oldalon élőben nézhettük az eseményeket, az IWF masters oldalon részletes adatokat kapunk. Az utolsó este a csapaeredményeket is hirdették a záró banketten.
Takács Mária kilenc világcsúcsa, Nagy Noel összetett világcsúcsa, Pátrovics Géza tizennegyedik világbajnoki címe, a többiek világbajnoki címei, a helyezések megérdemelt elégedettséggel tölthetik el a versenyzőinket, a magyar súlyemelőket.
Jövőre áprilisban irány Új-Zéland, a Világjátékok, akinek laposabb a pénztárcája, utazhat a svédországi Halmstadba. 2018-ban VB Barcelonában, EB pedig  a finnországi Rovaniemiben vagy ….
Egy pici melléklet, visszatekintés a múltba: 15 kilométerre a verseny helyszínétől, egy német kisváros, Obrigheim panziójának éttermében van egy üvegszekrény. Benne serlegek, érmek, és egy kemény kartonlap, amire egy ottani fiatal súlyemelő 1977-ben, a stuttgarti EB-n aláírásokat gyűjtött a helyezett versenyzőktől. Azóta őrzi a kartonlap az ezüstérmes tiszaújvárosi Kőszegi György meg sem fakult aláírását.

2016-10-08.

Réz Attila versenybíró